Magyar English
Sunayna Oldala - A Hastáncról

 

A hastánc kezdetei

 



   A mai hastánc gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza az idÅ‘ben, mint ahogy azt sokan gondolják.

 

   Története nem a török szultán háremében kezdÅ‘dött, célja pedig nem a férfiszívek rabul ejtése volt. Mai létjogosultságának, népszerűségének sokoldalúsága az oka, hiszen mindenki megtalálhatja a benne rejlÅ‘ lehetÅ‘ségek segítségével azt, ami neki pillanatnyi élethelyzetében megfelel, boldogságához leginkább hiányzik. Harmónia, életerÅ‘, testformálás, erotika...

   A tánc végigkíséri az emberiség történetét. 26000 évvel ezelÅ‘tt készült barlangrajzok árulkodnak arról, hogy ezt a művészeti ágat már akkor is gyakorolta az ember. Sok rituálé összetevÅ‘je volt, pontosabban lehetett maga a rituálé. Az ismétlÅ‘dÅ‘ ritmusos mozdulatok eljuttathatják az embert abba az állapotba, amelyben egyesülni tud isteni lényével, melyben megszűnik minden egyéb és a táncos eggyé válik a tánccal, a test a lélekkel. Dinamikája felébreszti a szunnyadó energiákat, az életerÅ‘t. A mozgásra való fókuszálás kiszakítja az embert a környezetébÅ‘l és magasabb szintű belsÅ‘ tudatosságot alakít ki benne. A külsÅ‘ szemlélÅ‘re pedig hat a táncos kisugárzása, pozitív energiája.

   A természetben élÅ‘ embernek a tánc a mindennapok része volt. A mai civilizált ember a táncot szórakozási lehetÅ‘ségként, vagy a társasági élet egyik formájaként éli meg. Néhány kultúrában azonban a tánc a mai napon is a test, a szellem és a lélek gyógyítójaként funkcionál. Kapocs a földhöz, erÅ‘síti a közösségi összetartozást és út a spirituális élmény felé. A tánc, mint a lélek szimbolikus nyelve, a megváltozott tudatállapot elÅ‘idézésével megkönnyítheti a stressz leépítését, felgyorsíthatja a szervezet öngyógyító folyamatait. Az embert szellemre, testre és lélekre osztó határok föloldódnak és integrált egészként egy magasabb szintű tudatosságot hoznak létre, megsokszorozva a létezést tápláló forrásokat.  S. A. Jackson, Csíkszentmihályi M.

   Az Å‘sidÅ‘ktÅ‘l táncoló ember rituálé a természettel, a felsÅ‘bbrendÅ‘vel való kapcsolatát biztosították. Táncolt a sikeres vadászatért, az esÅ‘ért, a föld termékenységéért és az élet nagy misztériumait születés és halál is táncok kísérték.

   Az Å‘si matriarchális társadalmakban a földművelés jelent meg fÅ‘ tevékenységként. A cél a közösség ellátása, az élet folytonosságának fenntartása volt. Ezekben a kultúrákban a nÅ‘t, mint életadót, nagy tisztelet övezte. A földanya kultusza még ma is él.

   A föld felszínén lévÅ‘ kiemelkedések sok mítosz szerint a földanya hasának megfelelÅ‘i. Ha csak a Bibliára gondolunk, már ott is számos hegyi történetet találhatunk. A föld méhe kifejezés is ezt a nÅ‘i termékenységgel való kapcsolatot sugallja. A nÅ‘i biológiai működés, a termékenység ciklikussága és a természeti jelenségek közötti kapcsolat már több ezer évvel ezelÅ‘tt ismert volt. A Holdnak a folyadékokra gyakorolt hatását, nemcsak az ár-apály jelenségekben ismerte föl az ember, hanem a nÅ‘i havi ciklus menetében is. Ezáltal a nÅ‘k kapcsolata a természettel, az ismeretlennel szorosabbnak volt érezhetÅ‘, ezért az elsÅ‘ istenek is nÅ‘i princípiumokkal rendelkeztek, valamint az Å‘ket tisztelÅ‘, engesztelÅ‘ a szertartásokat is nÅ‘k végezték. Ezeknek a rituáléknak része volt a tánc.


      A másik ókori társadalom, amelybÅ‘l még több tánccal kapcsolatos tárgyi emlék maradt fönn, az egyiptomi. Már 5000 évvel ezelÅ‘tt, Alsó és FelsÅ‘ Egyiptom egyesítése idején készültek feljegyzések arról, hogy a király, Szemti is táncolva imádkozott a teremtÅ‘höz.
Az egyiptomi társadalomban a tánc rituális jellege elhalványult és inkább a szórakozás, szórakoztatás eszköze lett. A Hold és a természet változásaival összekapcsolt nÅ‘i istenek helyét a Nap jellegÅ‘ férfi istenek vették át. A társadalom elsÅ‘dleges célja már nem a közösség élelemmel való ellátása, az élet folytonosságának biztosítása volt, hanem a területvédÅ‘ és területszerzÅ‘ háborúk sikere.
A templomok nagy részébÅ‘l kiszorultak a papnÅ‘k. A jómódúak már nem táncoltak, hanem inkább hivatásos táncosokat hozattak a házukhoz. A gazdagabbaknál gyakori volt, hogy állandó személyzetként művelt zenész és táncos szolgákat tartottak saját maguk és vendégeik szórakoztatására. A XVIII.dinasztia idején élt Neb Amon síremlékérÅ‘l megtudhatjuk, hogy az indiából vándorló, ma is létezÅ‘ zenész-táncos gavazzi törzs elÅ‘dei már (i.e.1500 körül) Egyiptomban voltak. Sokak szerint Å‘ket tekinthetjük a mai hastáncot megalapozó egyik legfontosabb tényezÅ‘nek.

(Balla Tünde Aziza)


2003-02-25

 

 

Az orientális tánc, azaz a hastánc:



A táncra jellemzÅ‘ a színes, gyöngyökkel és kristályokkal díszített,  elegáns ruhaköltemények, melyek többnyire kétrészesek. Stílustól függÅ‘en (pl.: megance, baladi, saidi...) Tipikus és meghatározott mozdulattár tartozik e tánchoz, változatos kellékekkel (pl: fátyol, kard, bot, ízisz-szárny).

A klasszikus  irányzat a 20. század közepétÅ‘l a kairói sztárok  világában született, és  a Casino Opera, majd késÅ‘bb Suhair Zaki, és Nagwa Fuad stílusában kristályosodott ki, és  érte el ma is ismert formáját.

JellemzÅ‘ vonások, a zenék érzelmi elÅ‘adása, az improvizáció, a közönséggel való "kommunkáció".


 

 

A hastáncot kortól, nemtÅ‘l és testalkattól függetlenül bárki, bármikor elkezdheti.



Mivel készülj az órákra?
-Érkezz 10-15 perccel a kezdés elÅ‘tt, hogy legyen idÅ‘d átöltözni, beszélgetni, a táncra hangolódni.
-Az óra elÅ‘tt mindenképp tájékoztasd az oktatót az esetleges egészségügyi problémá(i)dról.
-A gyakorláshoz érdemes utcai ruhádat kényelmes öltözetre cserélni (bokánál, térdnél és csípÅ‘nél lehetÅ‘leg passzos legyen). Hozz zoknit vagy gyakorló balettcipÅ‘t a forgások tanulásához.
-Hozz magaddal bögrét :).

 

Sok szeretettel várlak Kecskeméten, vagy Budapesten :)

 

 

hastánc kék

 

 

 


© 2008-2009 Szegedi Anita. Minden jog fenntartva.