Magyar English
Sunayna Oldala - A Hastáncról

 

A hastánc kezdetei

 



   A mai hastánc gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza az idĹ‘ben, mint ahogy azt sokan gondolják.

 

   Története nem a török szultán háremében kezdĹ‘dött, célja pedig nem a férfiszívek rabul ejtése volt. Mai létjogosultságának, népszerűségének sokoldalúsága az oka, hiszen mindenki megtalálhatja a benne rejlĹ‘ lehetĹ‘ségek segítségével azt, ami neki pillanatnyi élethelyzetében megfelel, boldogságához leginkább hiányzik. Harmónia, életerĹ‘, testformálás, erotika...

   A tánc végigkíséri az emberiség történetét. 26000 évvel ezelĹ‘tt készült barlangrajzok árulkodnak arról, hogy ezt a művészeti ágat már akkor is gyakorolta az ember. Sok rituálé összetevĹ‘je volt, pontosabban lehetett maga a rituálé. Az ismétlĹ‘dĹ‘ ritmusos mozdulatok eljuttathatják az embert abba az állapotba, amelyben egyesülni tud isteni lényével, melyben megszűnik minden egyéb és a táncos eggyé válik a tánccal, a test a lélekkel. Dinamikája felébreszti a szunnyadó energiákat, az életerĹ‘t. A mozgásra való fókuszálás kiszakítja az embert a környezetébĹ‘l és magasabb szintű belsĹ‘ tudatosságot alakít ki benne. A külsĹ‘ szemlélĹ‘re pedig hat a táncos kisugárzása, pozitív energiája.

   A természetben élĹ‘ embernek a tánc a mindennapok része volt. A mai civilizált ember a táncot szórakozási lehetĹ‘ségként, vagy a társasági élet egyik formájaként éli meg. Néhány kultúrában azonban a tánc a mai napon is a test, a szellem és a lélek gyógyítójaként funkcionál. Kapocs a földhöz, erĹ‘síti a közösségi összetartozást és út a spirituális élmény felé. A tánc, mint a lélek szimbolikus nyelve, a megváltozott tudatállapot elĹ‘idézésével megkönnyítheti a stressz leépítését, felgyorsíthatja a szervezet öngyógyító folyamatait. Az embert szellemre, testre és lélekre osztó határok föloldódnak és integrált egészként egy magasabb szintű tudatosságot hoznak létre, megsokszorozva a létezést tápláló forrásokat.  S. A. Jackson, Csíkszentmihályi M.

   Az Ĺ‘sidĹ‘ktĹ‘l táncoló ember rituálé a természettel, a felsĹ‘bbrendĹ‘vel való kapcsolatát biztosították. Táncolt a sikeres vadászatért, az esĹ‘ért, a föld termékenységéért és az élet nagy misztériumait születés és halál is táncok kísérték.

   Az Ĺ‘si matriarchális társadalmakban a földművelés jelent meg fĹ‘ tevékenységként. A cél a közösség ellátása, az élet folytonosságának fenntartása volt. Ezekben a kultúrákban a nĹ‘t, mint életadót, nagy tisztelet övezte. A földanya kultusza még ma is él.

   A föld felszínén lévĹ‘ kiemelkedések sok mítosz szerint a földanya hasának megfelelĹ‘i. Ha csak a Bibliára gondolunk, már ott is számos hegyi történetet találhatunk. A föld méhe kifejezés is ezt a nĹ‘i termékenységgel való kapcsolatot sugallja. A nĹ‘i biológiai működés, a termékenység ciklikussága és a természeti jelenségek közötti kapcsolat már több ezer évvel ezelĹ‘tt ismert volt. A Holdnak a folyadékokra gyakorolt hatását, nemcsak az ár-apály jelenségekben ismerte föl az ember, hanem a nĹ‘i havi ciklus menetében is. Ezáltal a nĹ‘k kapcsolata a természettel, az ismeretlennel szorosabbnak volt érezhetĹ‘, ezért az elsĹ‘ istenek is nĹ‘i princípiumokkal rendelkeztek, valamint az Ĺ‘ket tisztelĹ‘, engesztelĹ‘ a szertartásokat is nĹ‘k végezték. Ezeknek a rituáléknak része volt a tánc.


      A másik ókori társadalom, amelybĹ‘l még több tánccal kapcsolatos tárgyi emlék maradt fönn, az egyiptomi. Már 5000 évvel ezelĹ‘tt, Alsó és FelsĹ‘ Egyiptom egyesítése idején készültek feljegyzések arról, hogy a király, Szemti is táncolva imádkozott a teremtĹ‘höz.
Az egyiptomi társadalomban a tánc rituális jellege elhalványult és inkább a szórakozás, szórakoztatás eszköze lett. A Hold és a természet változásaival összekapcsolt nĹ‘i istenek helyét a Nap jellegĹ‘ férfi istenek vették át. A társadalom elsĹ‘dleges célja már nem a közösség élelemmel való ellátása, az élet folytonosságának biztosítása volt, hanem a területvédĹ‘ és területszerzĹ‘ háborúk sikere.
A templomok nagy részébĹ‘l kiszorultak a papnĹ‘k. A jómódúak már nem táncoltak, hanem inkább hivatásos táncosokat hozattak a házukhoz. A gazdagabbaknál gyakori volt, hogy állandó személyzetként művelt zenész és táncos szolgákat tartottak saját maguk és vendégeik szórakoztatására. A XVIII.dinasztia idején élt Neb Amon síremlékérĹ‘l megtudhatjuk, hogy az indiából vándorló, ma is létezĹ‘ zenész-táncos gavazzi törzs elĹ‘dei már (i.e.1500 körül) Egyiptomban voltak. Sokak szerint Ĺ‘ket tekinthetjük a mai hastáncot megalapozó egyik legfontosabb tényezĹ‘nek.

(Balla Tünde Aziza)


2003-02-25

 

 

 

 

A hastáncot kortól, nemtĹ‘l és testalkattól függetlenül bárki, bármikor elkezdheti.



Mivel készülj az órákra?
-Érkezz 10-15 perccel a kezdés elĹ‘tt, hogy legyen idĹ‘d átöltözni, beszélgetni, a táncra hangolódni.
-Az óra elĹ‘tt mindenképp tájékoztasd az oktatót az esetleges egészségügyi problémá(i)dról.
-A gyakorláshoz érdemes utcai ruhádat kényelmes öltözetre cserélni (bokánál, térdnél és csípĹ‘nél lehetĹ‘leg passzos legyen). Hozz zoknit vagy gyakorló balettcipĹ‘t a forgások tanulásához.
-Hozz magaddal bögrét :).

 

Sok szeretettel várlak Kecskeméten, vagy Budapesten :)

 

 

hastánc kék

 

 

 


© 2008-2009 Szegedi Anita. Minden jog fenntartva.